udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7 találat lapozás: 1-7

Névmutató: Mesic, Stipe

1993. október 12.

Stipe Mesic vezetésével horvát parlamenti küldöttség járt Bukarestben, találkoztak a külügyi bizottsággal és a frakcióvezetőkkel. Stipe Mesic, a horvát parlament elnöke elmondta, hogy Jugoszláviában nem az etnikumok közötti ellentét vezetett a kialakult állapotokhoz, hanem a szerb vezetés alatt álló hadsereg agressziója. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2000. június 10.

Emil Constantinescu az első államfő, aki hivatalos látogatást tesz Horvátországban azóta, hogy hivatalba lépett Stipe Mesic köztársasági elnök. Jún. 8-án Zágrábban tárgyalt a horvát és a román köztársasági elnök. Hamarosan román szakértők érkeznek Horvátországba, hogy Románián, Magyarországon és Horvátországon keresztül húzódó kőolajvezeték tervéről tárgyaljanak - jelentették be a megbeszélése után. Mesic elmondta, együttműködnek annak érdekében, hogy kőolajvezeték kösse össze a Kaszpi-, a Fekete- és az Adriai-tengert. "A Duna összeköt bennünket, és jó lenne, ha a folyó hajózható lenne. Ezért megállapodtunk arról, hogy akcióba kezdünk a Duna hajózhatóvá tétele érdekében, és Európának ebben támogatnia kell bennünket" - mondta Mesic. A két elnök Horvátország és Románia gazdasági együttműködésének fejlesztése mellett foglalt állást. Tavaly mindössze 15 millió dollárt ért el a kölcsönös szállítások értéke. /Constantinescu Zágrábban. Román-magyar-horvát kőolajvezeték? = Szabadság (Kolozsvár) jún. 10./

2003. május 27.

Románia és Horvátország kétoldalú kapcsolatairól, gazdasági viszonyáról folytatott eszmecserét máj. 26-án Zágrábban Ion Iliescu román és Stipe Mesic horvát államfő. A két ország közti kereskedelem volumene 2002-ben megduplázódott az előző évhez képest ez a tendenci a 2003-ban is folytatódik. Az eszmecsere egyik témája a Konstanca-Omsali kőolaj- és gázvezeték megépítése volt. Iliescu elmondta, arról a vezetékről van szó, amely kőolajat és földgázt szállít a Kaszpi-tenger térségéből Azerbajdzsánon, Grúzián, a Fekete-tengeren és Konstancán keresztül Nyugat-Európába, Szerbia és Horvátország érintésével. /Iliescu és Mesic a román-horvát kapcsolatokról tárgyalt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2003. szeptember 5.

Az Európai Unió és a NATO bővítéséről, az iraki helyzetről és az ENSZ reformjának szükségességéről tárgyaltak szept. 3-án Krakkóban Lengyelország, Horvátország, Macedónia és Románia államfői. A házigazda, Aleksander Kwasniewski úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint "a megfelelő időben" mind a négy ország részévé válik az EU-nak. Stipe Mesic horvát, Borisz Trajkovszki macedón és Ion Iliescu román elnök megtekintették a krakkói Jagelló Egyetem Collegium Maius épületét. Az államfők szept. 4-én részt vettek a XIII. Gazdasági Fórumon Krynicában, amely a kelet-közép- és kelet-európai országok politikusainak, üzletembereinek és újságíróinak egyik legfontosabb találkozója. Idén 35 országból 1300-an jelezték részvételüket a fórumon. Ion Iliescu Krynicában, a román esten bemutatta Integráció és globalizáció. A román elképzelés című kötetének lengyel fordítását. /Iliescu négyes államfői találkozón Krakkóban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

2003. december 9.

Ion Iliescu elnök részt vesz az információs társadalomról szóló nemzetközi csúcsértekezleten (WSIS), amelyet dec. 9-11. között rendeznek Genfben. A konferencia célja megoldást találni a "digitális lemaradások" csökkentésére, valamint az információ-technológia és távközlés fejlesztésére minden országban, és a kormány, a magánszféra, valamint a civil társadalom ágazati aktív partnerségének megerősítésére. A román államfő találkozik Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, Stipe Mesic horvát államelnökkel, valamint Dragoljub Micunovic-csal, Szerbia és Montenegró parlamentjének elnökével. /Iliescu genfi nemzetközi csúcsértekezleten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2005. január 21.

Az egyik kormányzati zsoldba szegődött magyar lap szinte örvendezve, hosszasan kommentálta a hírt: Stipe Mesic újraválasztott horvát államelnök megfosztaná az anyaországon kívül élő horvátokat horvátországi szavazati joguktól. A szavazati jog megvonása azért esedékes, mert a Boszniában és Hercegovinában élő horvátok hagyományosan az államelnök pártja ellen szavaznak, írta Sylvester Lajos. Horvátország a függetlenség kikiáltása után – 1991-ben – rögzítette az alkotmányban, hogy a határon kívüli horvátokat is megilleti az állampolgárság. Magyarországon „a balliberális oldal, jelesen a határon túli ügyekben illetékesnek felkent kettős állampolgárságú Eörsi Mátyás nem is rejtett véka alá”, hogy a határon túli magyarok ellenük voksolnának. /Sylvester Lajos: Káröröm. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

2005. január 29.

Traian Basescu elnök is részt vett az auschwitzi megemlékezésen és január 27-én Lengyelországban kétoldalú megbeszélést folytatott Jacques Chirac francia, Heinz Fischer osztrák és Horst Kohler német államfővel, akik valamennyien arról biztosították: támogatják Románia 2007-es uniós csatlakozását. Traian Basescu Stipe Mesic horvát államfővel is találkozott Lengyelországban. Mesic elnök kifejezte óhaját, hogy a két elnök mielőbb ellátogasson egymás országába a román–horvát kapcsolatok fejlesztése érdekében. /Chirac kíváncsi volt Basescura. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék